Egy geológus barangolásai Magyarországon

A Vince Kiadónál a 'Tudomány - Egyetem" sorozatban eddig megjelent magas színvonalú földtudományi tárgyú könyvek hangsúlyosan a 'nagy kérdésekkel" foglalkoznak, mint a földi szférák múltja, jelene és jövője, a világóceán izgalmas témája (Czelnai, 1999; Mészáros, 2001) vagy a tömeges kihalások jelenségei és okai (Pálfy, 2000). Ez az írás, amit a tisztelt olvasó most a kezében tart, inkább a tudomány - esetünkben a geológia és az őslénytan - apró örömeibe kísérli meg bevezetni az érdeklődőket. Azt szeretném bemutatni, hogyan történik a tudományt felépítő apró elemeknek felkutatása és értelmezése. Az elemek alkotják a tudomány épületét, amelynek tetejéről azután módunk nyílik a nagy távlatok és összefüggések átlátására, felismerésére. Professzorom, Vadász E lemér tanított meg minket a 'geológiai elemzésre". Eléggé eredeti és egyedülálló módon úgy is nevezte tárgyát: 'elemző földtan". Ez az elnevezés talán azért nem terjedt el, mert a természettudományok körében határozottan 'foglalt" szó, mindenki a kémiai elemzésekre vagy általában az anyagok összetételének meghatározására alkalmazza. Vadász viszont inkább filozófiai értelemben vezette be ezt a jelzőt, vagy talán úgy akarta használni, ahogyan Freud a pszichológiában. Sok pszichológus a mai napig beszél és ír a 'lélekelemzés", a pszichoanalízis módszeréről. A geológus elemző munkája a terepen kezdődik. Eleinte kizárólag tapasztalat, a jelenségek felismerése és leírása. Természetesen anyaggyűjtés is a belső vizsgálatok számára, vagy például ásványok és kövületek esetében hódolás a gyűjtés örömének. A következő logikus lépés - a látottak alapján - a létrehozó folyamatok gondolati rekonstrukciója. Meg kell állapítanunk, hogy a vizsgált helyszínen és korszakban mi is történt. Lehet, hogy e történés csak nagyméretű tengerjárás kialakulása vagy egy lagúna lefűződése, egy orrszarvúcsapat patakon való átgázolása volt, de már ebből is látjuk, hogy itt és ekkor tengerpart volt, vagy folyami ártér. OCR:Van